A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében

BRYS, Zoltán, Albert FRUZSINA a Penzes MELINDA. A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében. ORVOSI HETILAP. HUNGARY: AKADEMIAI KIADO ZRT, 2022, roč. 163, č. 29, s. 1135-1143. ISSN 0030-6002. Dostupné z: https://dx.doi.org/10.1556/650.2022.32531.

Základní údaje

• Originální název: A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében
• Název česky: Odmítnutí očkování proti COVID-19 u aktivní maďarské dospělé populace v prosinci 2021 Průzkumná studie
• Název anglicky: COVID-19 vaccination refusal in the active Hungarian adult population in December, 2021 An exploratory study
• Autoři: BRYS, Zoltán, Albert FRUZSINA a Penzes MELINDA.
• Vydání: ORVOSI HETILAP, HUNGARY, AKADEMIAI KIADO ZRT, 2022, 0030-6002.

Další údaje

• Typ výsledku: Článek v odborném periodiku
• Utajení: není předmětem státního či obchodního tajemství
• WWW: URL
• Impakt faktor: Impact factor: 0.600
• Doi: http://dx.doi.org/10.1556/650.2022.32531
• UT WoS: 000836333100001
• Klíčová slova anglicky: COVID-19; vaccine; vaccination; vaccination refusal; online survey; LASSO regression; trust
• Štítky: Pouze vystaveno

Anotace

Bevezetés: 2021-ben a COVID–19 elleni oltóanyagok széles körben elérhetővé váltak Magyarországon, ám a lakosság egy része visszautasítja a vakcinációt, ami hátráltatja a járvány elleni védekezést. Célkitűzés: A vakcinációt elutasító magyar populáció szociodemográfiai jellemzőinek és az elutasítás mögötti vélekedéseknek a feltárása. Módszer: A kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében 2021 decemberében. A szociodemográfiai és az egyéni változók mellett az elutasítás okai is lekérdezésre kerültek. 1905 befejezett kérdőívet vontunk be az elemzésbe. LASSO-regresszióval végzett változószelekciós eljárás után bináris logisztikus regresszióval azonosítottuk a befolyásoló tényezőket. Az elutasítás okait deskriptív módon és összevonó hierarchikus osztályozással elemeztük. Eredmények: A rosszabb jövedelmi helyzetben lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nők, a fiatalabbak és a kisebb településen élők, valamint a saját egészségüket jobbnak ítélők magasabb eséllyel utasítják el a vakcinációt. A családi állapottal, a háztartásmérettel, az élettel való elégedettséggel és a magányosságérzettel nem találtunk hasonló összefüggést. A vakcináció iránti bizalmatlanság, biztonságossági (mellékhatások) és hatékonysági aggodalmak állnak a leginkább a visszautasítás mögött, kisebb részben pedig a védettség hiedelme. Következtetések: Sérülékeny csoportokban magasabb az oltás visszautasítása, ami tovább növeli az egészségkockázatot ezen rétegekben. Jól megtervezett egészségkommunikációs kampány mellett a tudományos és egészségügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítása, a transzparens kommunikáció, valamint a közösségi szemlélet tűnik fontosnak hazánkban a vakcinációs szándék növelése érdekében.

Anotace anglicky

Introduction: In 2021, vaccines against COVID-19 became widely available in Hungary, but a part of the population refuses to be vaccinated, which hinders the control of the pandemic. Objective: To explore the sociodemographic characteristics of the Hungarian vaccination-refusing population and to preliminarily explore the reasons behind their refusal. Methods: In December 2021, survey data were collected online using quota-sampling among the Hungarian population aged 18-65 years with internee access. Sociodemographic variables, individual variables, and reasons for refusal were asked. 1905 completed questionnaires were included in this analysis. After variable selection using LASSO regression, binary logistic regression was used to identify the influencing variables. Reasons for rejection were examined both descriptively and using hierarchical classification. Results: Respondents with lower income, lower education, females, younger age, people living in smaller municipalities and who perceived their own health as better were more likely to refine vaccination. No similar associations were found with marital status, household size, life satisfaction and loneliness. Distrust of vaccination, safety concerns (especially side effects) and efficacy concerns are the main reasons for refusal, and to a lesser extent, the belief of immunity. Conclusions: Vaccination refusal is higher in vulnerable groups, which further increases their health risks. Alongside a well-designed health communication campaign, restoring trust in scientific and health institutions, transparent communication and a community-based approach appear to be important to increase vaccination uptake in Hungary.